Tények és feltételezések a mindennapi munkánk és a kiválasztási folyamat során
Korábbi tapasztalataink és érzelmeink, mint befolyásoló tényezők mélyen gyökereznek az emberi természetben. Ugyanis egy számunkra új helyzetben a legtöbben a korábbi tapasztalatainkra támaszkodva hozzuk meg döntéseinket, méghozzá az először eszünkbe jutó korábbi tapasztalataink alapján. Ezt nevezi a pszichológia hozzáférhetőségi heurisztikának (Aronson, 2008), amely egy rövid időt igénybe vevő problémamegoldó stratégia, mellyel viszonylag könnyen és gyorsan eredményre jutunk egy-egy kérdés kapcsán. Ez azonban negatív és pozitív módon is befolyásolhatja a döntéseinket (Atkinson & Hilgard, 2005). Ez a jelenség arra figyelmeztet bennünket, hogy a könnyen és gyorsan eszünkbe jutó információk alapozzák meg döntéseinket, nem pedig a releváns tények. Ezek miatt komoly hibákat is véthetünk, mivel általában a múltban szerzett, vagy az irreálisan túlhangsúlyozott információk bukkannak fel először az emlékezetünkben. Az elérhetőségi heurisztikának komoly következményei lehetnek az emberek magánéletében és az üzleti életben is. Pl.: a befektetők gyakran alkotnak véleményt a cégekről a hírekben megjelent legutolsó információk alapján hosszútávú elemzés helyett (Shepherd et al., 2009), vagy egy személyt általában annak alapján ítélünk meg, hogy milyen emlékek, asszociációk jutnak eszünkbe róla azonnal (Karlsson et al., 2005), vagy a gyógyszer reklámok hatására pedig megnő a hirdetésben szereplő tünetekkel jelentkező betegek száma a körzeti orvosoknál (Shepherd & Patzelt, 2018). Hogyan csap be minket az agyunk nap, mint nap? Hogyan tudunk objektív döntést hozni? Mi az, amit tudunk és mi az, amit valójában feltételezünk? Elsőre könnyűnek tűnik ezekre a kérdésekre választ adni, azonban mi a helyzet a gyakorlati alkalmazásukkal? A workshopokon ezekre lesz lehetőség választ kapni. Értsük meg, hogy ne gyengítsen minket!